Emberek, akiknek elvileg a tehetségeket kutatják

A ráadás zsűritag

A ráadás zsűritag

1. Epizód (igen, nem, nem adás) 2017.09.02.

2017. szeptember 14. - Paraphone

Mi unalmasabb mások álmainál? A tegnapi újság.
Ennek a szellemében vessük hát bele magunkat az idei évad első (adásába) (részébe) EPIZÓD-jába, mely alig 12 nappal ezelőtt került képernyőre.



Először egy bejegyzéstechnikai dolog: minden leírás, kommentár, észrevétel sima, normál szöveggel, és minden, amit a műsorban, zsűriként mondanánk, az dőlt betűvel íródik.

Másodszor pedig essünk túl a kötelező mellékszereplőkön: a mentorokon, és a műsorvezetőn.

Műsorvezető: Kiss Ramóna

Istenes Bencét, ezt a szépfiúnak kikiáltott, tökéletesen tehetségtelen sztárocskát pótolni nemhogy nem kihívás, de még csak nem is különösebben nagy feladat. Az igazi összehasonlítási alapot, a megugrandó mércét Ördög Nóra adja, akit lehet utálni, vagy nem szeretni, (egyéb opció nincs), de az megadatik neki, hogy elismerjük: ő annak idején meglehetősen profin, a zsűritől és a versenyzőktől való kellő távolságtartással, a hidegvérét soha el nem veszítve vezette ezt a műsort.
Kiss Ramónáról eddig annyit tudunk, amennyit megszámlálhatatlan mennyiségű Barátok közt epizódban az évtizedek alatt elénk tárt, azaz az enyhén felpuffasztott, duzzogó arcot, a hozzá társított dühös/sértett/eltökélt bámulással.
Mélyről indul, szó mi szó.
Két adás után elmondható, hogy... van még hová zárkózni. Laza, közvetlen, talán kicsit túlságosan is.

Mentorok:

Radics Gigi

Az utolsó időkben már annyira herótom lett Tóth Gabitól, a fejhangon üvöltözésétől, a magasba lendített karokból, meg úgy az egészből, hogy szinte visszasírtam (hahá!) Keresztes Ildikót.
Radics Gigi kétségtelenül tehetséges, ismert és elismert előadóművész (írjon valaki a kommentmezőbe két RG-dalt úgy, hogy istenbizony nem használ hozzá netes segítséget), szóval tuti jó lesz zsűritagnak is.
Az eddigi adásokat elnézve nemigen tett hozzá semmit az összképhez, markáns véleménye nincs, ő az a tipikus negyedik igen, negyedik nem szavazó.
Az viszont nem hagy nyugodni, hogy vajon miért van állandóan kalapban? Esik a stúdióban, vagy tűz a nap? Fázik a feje? Lenőtt a haja? Kopaszfoltja van? Korpásodik? Ennyire futotta a sztájliszttől? Az elmenő vonatnak akar vele integetni a peronról? Vagy mi?

Puskás Peti

Ez a fickó nem zenész, nem énekes. Jó, nyilván a Malek Miki sem volt az - de PP még csak nem is zenei producer. Ellenben zsűrízett két szezont a Ki mit Tube?-ban, ahol bemutatta, majd azután az X-Faktor legutóbbi évadában megerősítette a zsűrizési/mentorálási alkalmatlanságát. Alap, hogy bebetonozott helye volt a mentorok között idén is.
Mondjuk az tény, hogy a legjobb beszólásai neki vannak. Idén, hogy nincs az Istenes, és nem kell kettejük pajkos enyelgéséhez asszisztálnunk, talán a legszerethetőbb zsűritag lehet belőle.

ByeAlex

A fickó valami hihetetlenül magasan hordja fenn az orrát... a saját seggében. A Művész Úr eddig is próbálta lerombolni azt a népszerűséget, amit a -z amúgy valóban jól sikerült - Kedvesem-mel szerzett magának, de mentorként, ha lehetséges, még mélyebbre ássa magának a gödröt.
(A Művész Úr utolsó olyan számában, melyet a kerrádiók befuttatásra tartottak érdemesnek, három perc alatt 16-szor[!!!] [megszámoltam] hangzik el a "még mindig rólad írok dalt"-sor. Egy lassú tempójú nótában. Kellett volna még kissé rágni a cerka végét, nemde?)

Gáspár Laci

Vele sok baj nincsen, azt leszámítva, hogy hisztis.
És hát ugye ki tudná jobban megmentorkodni valakinek azt, hogyan nyerjen meg egy énekversenyt, mint egy korábbi énekverseny harmadik helyezettje?


Nade akkor, végre, aktuális rész.

A Karibi lányok előadása, és az arra csapott fergeteges bulizás feleslegesen, és kínosan hosszú volt.
- Köszönjük, sziasztok.
Itt egyébként Gáspár Laci teljesen normális zsűrizést mutatott be.

Szlifka Rita Szilvaréta esetében a hosszú felvezetés sejteni engedte, hogy ez sajnos szar lesz.
- Köszi, de lehetne egy kérdésem, mielőtt elmész? Hogy a Szilvaréta az a rendes, civil keresztneved, vagy művésznév? Mert ha az előbbi, akkor nagyon szép.

Tóth Tamás, Szilágyi Judit, Horváth Heléna: adáskitöltő bikicsunájok, vagy ahogy az Anna mondaná: Sugera Bugerák. Haladjunk.

Jácint Olivér, aki - nahát, mekkora mázli - pont két Mercedes típusú szponzor-személyautó tulajdonosa, amint ezt a bemutatkozó kisfilmjében láthattuk, a minden szezonban kihagyhatatlan, ötvenes éveiben járó, erősen sztereotip kőrocker arc. Sajnos túlzottan belemerevedett a karrierje horizontján lévő Pataky Attila-pózba.
Ráadásul személyében kipipálhattuk az idei "asztalra mászós hülyét", és a "be vagyok sajnos rekedve"-hamukázót is.
- Olivér, mondanám, hogy gyere vissza jövőre, mikor már nem leszel rekedt, de nem mondom. Viszont az tetszett, ahogy a zavarodat, és a tehetségtelenségedet folyamatos mellébeszéléssel próbáltad leplezni.


Miczura Zsanett: kimeríthetetlen a felhozatal a "buta jónők"-ből, ő az egyikük. Tegyük hozzá objektívan, hogy bár marhára domborított, meg az operatőr-vágó-rendező is próbált a témára fókuszálni, de ő tipikusan az a csaj, akinek ugyan 110-es a mellbősége, de A-kosaras melltartót hord.
- Nem, sajnos nem kezdheted elölről, ahogy egyébként más sem. Szia.

Bucsek Tímea, Illés Jakab, Lalik Nóra Kinga: újabb három totálisan süket, szóra sem érdemesek. Habár mikor Jakab azzal jött, hogy neki milyen klassz magas hangja van, felderengett előttem megboldogult emlékű Szilágyi "4 oktáv" Attila. Aki nem emlékszik: katt

Valensky Mirijam
- Te vagy ma itt az első ember, aki képes volt nem tökéletesen hamisan énekelni. Ez egy jó alap, fiatal vagy, és van miből, van mire építkezned. Megelőlegezek neked egy igent, de tudnod kell, hogy hosszú még az út előtted, és sok még a munka.

Boelens Julianna belga, vagy félbelga, vagy valami efféle.
- Nézd, az alap énekhangod számomra kissé érdektelen, de ahogy mondtad, még csak tanuló vagy a zeneakadémián, tehát ez változhat. A dal közepén a rap-betét érdekes volt, és meggyőző, de az én privát véleményem szerint a rap egyáltalán nem női műfaj, mivel komolytalan és komikus attól, hogy úgy hangzik, mintha egy hatéves srác reppelne. Ellenben a végén az operai lezárás hatásos volt, és mellbevágó, valahol ebben a régióban lehet a te igazi stílusod, úgyhogy emiatt, és mert saját szerzeménnyel jöttél, kapsz tőlem egy nagyon óvatos igen-t.

Kovács Pál Kispállal készült, ami nem túl merész vállalás, tekintve, hogy Lovassynak, aki bár egy borderline zseni dalszövegíró, és egy sajátosan karizmatikus előadóművész, se különösebben jó énekhangja, se virtuóz gitártudása nincsen. Ám ez a megugorható léc is túl magasnak bizonyult: Anna szerint "nem volt egy ritmus vagy dallam, ami stimmelt volna".
- Ez egy feldolgozás volt? Mert annak elég eredeti. Amúgy a szavazatom nem, mivel a harsány kiabálás és a minőségi ének között azért egy elég látványos határvonal húzódik, és ezt te nem lépted még át.
A mentorok amúgy valamiért továbbengedték, valszeg kell valaki, akit majd könnyen el lehet engedni.

Bánházy Eszter, Petranics Vanda, Bedzsula Milán és Izsó Boglárka bizonyára a közepesnél jobban énekeltek, a műsor szerkesztési elveinek köszönhetően sajnos ezt már sosem tudjuk meg, mivel összesen 4*10mp-et hallhattunk belőlük. Mivel nincs "sztorijuk", ezért ők is afféle töltelékként mentek tovább, akiket már a mentorházban semmiképpen sem látunk viszont.

Csitáry Tamás a Queentől hozta a Somebody to love-ot. Nagyon szép, és nagyon nehéz dal, nem is elvárás, hogy valaki úgy énekelje, ahogy az eredetiben szól. Nyilván ő sem tudta, ellenben nem énekelt rosszul, hatalmas volt, ahogy kitartott, jó volt, na.
- Tamás, én nagyon, hangsúlyozom: nagyon szeretem a Queent. Mikor az első hangot meghallottam, már vontam fel a szemöldököm, félvén: ez szar lesz. De jó hírem van: nem volt az. Ha sikerül beléd verni némi alázatot az egód rovására, akkor kialakulhat egy jó egyensúly, amitől akár még énekessé is válhatsz. Igen.

Anna szerint "ha meglátod, hogy kellék van, már tudod, hogy ez kínos lesz". Így is történt.
Mc Csipi (Raffael Attila) az RTL hivatásos hülyéje, aki legutóbb a Got Talentben bizonyította, milyen tehetségtelen tróger, akkor és ott szemdüllesztős alpári viccekkel rombolta a közízlést "stand up" címen. Most is előkaparta valami asszisztens a számát, és megkérdezték, eljönne-e 20 rugóért égetni magát? Naná, hogy igent mondott.
Dolly Rambo-tól a Pisi Kaka Woodoo-Baba az underground alternatív lila sznobok, a pszichedelikus drogfogyasztók, és ezen halmazok metszetének (=Menyhárt Tamás) ikonikus dala, nem is értem a zsűri közfelháborodását. Az igazat megvallva, ha a tavalyi évadban ByeAlexnek a hörgős metál bejött, mert az annyira kúl, akkor ezt is respektálhatta volna. Legalább ő.
- Szerintem ez egy poénnak jó volt, igaz, senki sem nevetett, Laci, te meg ne sápitozzál már mint egy 90 éves vénasszony, igazán megérkezhetnél a XXI. századba, woodoo-baba, meg megátkozás, hagyjuk már.

Catchy Workshop: éés igen, rögtön az elején ellőtték az aktuális "töményre szívok, és sörrel józanodok" rockbandát. Nagyon lazák, nagyon trágárok, bizonyára tök jó fejek, bár ez nem jött át.
- Arról énekeltetek, hogy "csak a zene". Én ezt értem, és megértem, és ez tök jó, csak se a rap, se az ének, de főleg sem a hangszeres zenélés nem volt extrább, mint amit ebben a helyiségben BÁRKI elő ne tudna vezetni. Láthatóan szerettek zenélni - de csak magatoknak, és szerintem ez maradjon is így.
A zsűri továbbnyomta őket, mert sanszos, hogy így sem lesz elég zenekar.

Domján Dénes fején nyolcnapos borosta, sztk-keretes szemüveg, és fordított bézbólsapka volt, tehát - milyen mókás! - úgy néz ki, mint ByeAlex. És még dalt is olyat hozott, amilyet ő szokott írni-énekelni.
- No, hát neked ugye nemigen van hangod, ami viszont nem feltétlenül létkérdés - amennyiben a dalszöveg ütős. Viszont a te dalod rettentő klisés és infantilis volt, ráadásul eléggé szirupos is. Szóval egy trollkodásnak elment, jót nevettünk, de... szia.
(Az ezután következő, tök felesleges és érdektelen, bulvárlapok harmadik oldalára áhítozó műbalhé margójára pedig annyit:
- Alex, ne picsáskodjál már. Mikor énekesnek álltál, azzal egy időben felvállaltad a nyilvánosságot is. Az arcod, a neved adtad valamihez. Ez nem csak rajongást jelent, hanem fújolást, köpködést, fikázást is. Ez, itt most még csak ez sem volt. Csak ugrattunk, vicceltünk veled, szívtuk kicsit a véredet. Ha ilyen érzékeny vagy, ha ennyire instabil az egód, ha ennyire nem bízol a teljesítményedben, akkor ne haragudj, de ez a hivatás nem neked való. Zenélj akkor otthon, a szeretteidnek, ők biztosan csupa kedveset fognak mondani. Vagy csináld tovább, de akkor meg ne duzzogj itt nekünk, mert erre senki nem kíváncsi.)

Vityi Viktória:
- Olyasmi hangod van, olyan stílusban énekelsz, mint az a tucatnyi, amúgy világhíres énekesnőcske, akikkel tele van az internet, a rádió, a tv manapság. Ez egyfelől jó, hiszen ők befutott sztárok, másfelől azért azt tudjuk, hogy amit ők csinálnak, az művészileg, esztétikailag értéktelen. Mivel neked elég színes, változatos hangod van, adok egy igent, aztán meglátjuk.

Vállai Krisztián énekléséről sajnos lemaradtunk. Ja, igen: seggre esett. Ha-ha.

Nemes Tibor is biztos jó volt, de számunkra bizonyára fontosabb volt ByeAlex nyifegése arról, hogy ő mekkora nagyszerű művésznek tartja önmagát.

Miszlai Márton:
- Egy nem túlságosan széles skálán énekel az a felnőtt férfi, aki a tüdődben lakik Márton, de az tuti, hogy azon belül nagyon jól, és nagyon erőteljesen. Nehéz ezt tanítani, de talán megéri megpróbálni: igen.

Ééés ennyi volt erre a hétre. Bye. (Alex.)


A bejegyzés trackback címe:

https://raadaszsuritag.blog.hu/api/trackback/id/tr9712829250

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása